Alkatrészek

Az Egyesült Királyság fellebbviteli bíróság elutasítja a titkosítási kulcs közzétételének védelmét

Indulatos csörték – újra munkában a brit parlament

Indulatos csörték – újra munkában a brit parlament
Anonim

Az alperesek nem tagadhatják meg a rendőrségtől a titkosítási kulcsot, mert attól félnek, hogy az általa felszabadított adatok behatolják őket, a brit fellebbviteli bíróság eldöntötte.

Az ügy érdekes kihívást jelentett az Egyesült Királyság Szabályozó Intézetének Power Act Act (RIPA), amely részben arra kényszeríti a törvényt, hogy szolgáltasson egy titkosítókulcsot, amely a PC merevlemezén lévő adatokat megrázza.

Ennek elmulasztása kétéves börtönbüntetést vagy legfeljebb öt évet jelenthet ha az ügy nemzetbiztonsági.

A fellebbviteli bíróság meghallgatott egy ügyet, amelyben két gyanúsított megtagadta a titkosítási kulcsok kiadását, azzal érvelve, hogy a közzététel nem egyeztethető össze az öngyilkossággal szembeni kiváltsággal.

A gyanúsítottak egyike mozogni házat a terrorizmus-megelızési cselekmény keretében engedély nélkül. Az ember megvetette a rendet, és ő és egy másik embert letartóztatták Anglia és Wales fellebbviteli bírósági büntetőjogi osztályának döntése szerint.

A rendőrség az első emberhez tartozó lemezen is titkosított anyagot vett fel. Amikor a második embert letartóztatták, a rendőrség észlelte, hogy egy titkosítási kulcsot egy számítógépbe léptetett be.

A fellebbviteli bíróság szerint a titkosítási kulcs nem különbözik a fizikai kulcstól, és külön-külön létezik egy személy akaratától.

"A számítógépes eszköz kulcsa nem különbözik a zárolt fiók kulcsától", állapította meg a bíróság. "A fiók tartalma a gyanúsítotttól függetlenül létezik, így a kulcs is: a tartalom lehet, de nem is inkrimináló: a kulcs semleges."

Az öngyilkosság elleni jog nem korlátlan, hiszen a gyanúsítottak is nem tagadhatja meg a DNS-mintát, amennyiben megfelelően kényszerül.

Az Egyesült Királyság Parlamentje által 2000-ben elfogadott RIPA célja, hogy új rendőri erőket biztosítson az új kommunikációs technológiákkal kapcsolatos titkos megfigyelési és wiretap műveletek végrehajtására.

A titkosítási kulcsok nyilvánosságra hozataláról szóló RIPA harmadik része 2007 októberében lépett hatályba. A RIPA jóváhagyása óta késik, a bűnüldöző nem látta a titkosítás széles körű használatát. Ez is a RIPA egyik vitathatóbb része volt, mivel a kritikusok azt mondták, hogy a vállalatok veszélybe sodorhatják, ha a bűnüldözés rosszul kezelte adataikat.

A kulcs megszerzéséhez az úgynevezett "49. §" kérelmet először egy az igazságügyi hatóság, a rendőrfőnök, a vám- és jövedékiadó-biztos, vagy a dandárté vagy azzal egyenértékűnél magasabb rangú személy. A hatóságok azt is felhatalmazhatják, hogy a 49. § szerinti megkeresések ne kérjék meg az ügyvédjüket kivéve, hogy megkapták.