Writing 2D Games in C using SDL by Thomas Lively
Tartalomjegyzék:
- Hogyan kell használni az
ls
parancsot - Hosszú listázási formátum
- Mutasd a rejtett fájlokat
- A kimenet rendezése
- Az alkönyvtárak rekurzív felsorolása
- Következtetés
Az
ls
parancs az egyik alapparancs, amelyet minden Linux felhasználónak tudnia kell. A fájlok és könyvtárak információinak felsorolására szolgál a fájlrendszeren belül. Az
ls
segédprogram a GNU központi segédprogram-csomagjának része, amelyet minden Linux disztribúcióra telepítenek.
Ebben az oktatóanyagban megmutatjuk, hogyan kell használni az
ls
parancsot a leggyakoribb
ls
lehetőségek gyakorlati példáin és részletes magyarázatain keresztül.
Hogyan kell használni az
ls
parancsot
Az
ls
parancs szintaxisa a következő:
ls
Opciók és argumentumok nélküli használat esetén az
ls
megjeleníti az aktuális munkakönyvtárban található összes fájl nevét.
ls
A fájlok ábécé sorrendben vannak felsorolva:
cache db empty games lib local lock log mail opt run spool tmp
Egy adott könyvtárban lévő fájlok felsorolásához érintse meg a könyvtár elérési útját argumentumként az ls parancs számára. Például az
/etc
könyvtár tartalmának felsorolásához írja be a következőt:
ls /etc
Számos könyvtárat és fájlt átadhat az
ls
parancsnak, szóközzel elválasztva:
ls /etc /var /etc/passwd
Ha a bejelentkezett felhasználónak nincs olvasási engedélye a könyvtárhoz, akkor egy üzenet jelenik meg, amely szerint az
ls
nem tudja megnyitni a könyvtárat:
ls /root
ls: cannot open directory '/root': Permission denied
Az
ls
parancsnak számos lehetősége van. Az alábbi szakaszokban megvizsgáljuk a leggyakrabban használt lehetőségeket.
Hosszú listázási formátum
Az
ls
parancs alapértelmezett kimenete csak a fájlok és könyvtárak nevét jeleníti meg, ami nem túl informatív.
Az
-l
(kisbetűs L) opció miatt az
ls
fájlokat hosszú listázási formátumban nyomtat.
A hosszú listázási formátum használatakor az
ls
parancs a következő fájlinformációkat jeleníti meg:
- A fájltípusA fájl permissionsA fájlhoz csatolt merev hivatkozások számaFájltulajdonosFájlcsoportFájlméretDátum és időFájlnév
Vegyük figyelembe a következő példát:
ls -l /etc/hosts
-rw-r--r-- 1 root root 337 Oct 4 11:31 /etc/hosts
Magyarázza el a kimenet legfontosabb oszlopait.
Az első karakter a fájltípust mutatja. Példánkban az első karakter a
-
ami egy normál fájlt jelöl. Más fájltípusok értékei a következők:
-
-
- Rendszeres fájlb
- Speciális fájl blokkolásac
- Karakter speciális fájld
- Directoryl
- Szimbolikus linkn
- Hálózati fájlp
- FIFOs
- Socket
A következő kilenc karakter a fájl engedélyét mutatja. Az első három karakter a felhasználó számára, a következő három a csoport, az utolsó három karakter pedig a többi. A fájl engedélyét a
chmod
paranccsal módosíthatja. Az engedély karakter a következő értéket veheti fel:
-
r
- Engedély a fájl olvasásáhozw
- Engedély a fájlba való íráshozx
- Engedély a fájl végrehajtásáras
- setgid bitt
- sticky bit
Példánkban az
rw-r--r--
azt jelenti, hogy a felhasználó el tudja olvasni és írni a fájlt, míg a csoport és mások csak a fájlt tudják elolvasni. Az engedélyező karakterek utáni
1
szám a fájlhoz csatolt merev hivatkozások száma.
A következő két mező
root root
a fájl tulajdonosát és a csoportot mutatja, majd a fájl méretét (
337
), bájtban ábrázolva. Használja a
-h
beállítást, ha emberi méretben olvasható formátumban szeretne nyomtatni. A fájltulajdonos megváltoztathatja a
chown
parancsot.
Oct 4 11:31
az utolsó
Oct 4 11:31
dátum és idő.
Az utolsó oszlop a fájl neve.
Mutasd a rejtett fájlokat
Alapértelmezés szerint az
ls
parancs nem jeleníti meg a rejtett fájlokat. Linux alatt a rejtett fájl bármely olyan fájl, amely ponttal (
.
) Kezdődik.
Az összes fájl megjelenítéséhez, beleértve a rejtett fájlokat is, használja az
-a
opciót:
ls -la ~/
drwxr-x--- 10 linuxize linuxize 4096 Feb 12 16:28. drwxr-xr-x 18 linuxize linuxize 4096 Dec 26 09:21.. -rw------- 1 linuxize linuxize 1630 Nov 18 2017.bash_history drwxr-xr-x 2 linuxize linuxize 4096 Jul 20 2018 bin drwxr-xr-x 2 linuxize linuxize 4096 Jul 20 2018 Desktop drwxr-xr-x 4 linuxize linuxize 4096 Dec 12 2017.npm drwx------ 2 linuxize linuxize 4096 Mar 4 2018.ssh
A kimenet rendezése
Mint már említettük, alapértelmezés szerint az
ls
parancs betűrendben sorolja fel a fájlokat.
A
--sort
opció lehetővé teszi a kimenet rendezését kiterjesztés, méret, idő és verzió szerint:
-
--sort=extension
(vagy-X
) - betűrendben rendezés kiterjesztés szerint.--sort=size
(vagy-S
) - rendezés fájlméret szerint.--sort=time
(vagy-t
) - a módosítási idő szerinti rendezés.--sort=version
(vagy-v
) - A verziószám természetes fajtája.
Például, ha a
/var
könyvtárban lévő fájlokat módosítási idő szerint rendezi fordított rendezési sorrendben:
ls -ltr /var
Érdemes megemlíteni, hogy az
ls
parancs nem mutatja a könyvtár tartalma által elfoglalt teljes helyet. A könyvtár méretének meghatározásához használja a
du
parancsot.
Az alkönyvtárak rekurzív felsorolása
Az
-R
opció azt mondja az
ls
parancsnak, hogy rekurzív módon jelenítse meg az alkönyvtárak tartalmát:
Következtetés
Az
ls
parancs információkat tartalmaz a fájlokról és a könyvtárakról.
Az l-kel kapcsolatos további információkért látogasson el a GNU Coreutils oldalra, vagy írja be a terminált a
man ls
elembe.
Fájlok és könyvtárak másolása a linuxban
A fájlok és könyvtárak másolása az egyik leggyakoribb feladat, amelyet a parancssoron végzett munka közben végez el. A Linuxban számos parancs létezik fájlok másolására, a cp és az rsync fájlokkal a legszélesebb körben használt eszközökkel.
Könyvtárak létrehozása a linuxban (mkdir parancs)
Linux rendszerekben új könyvtárakat hozhat létre a parancssorból vagy az asztal fájlkezelőjével. A könyvtárak (mappáknak is nevezett) létrehozását lehetővé tevő parancs az mkdir.
Fájlok és könyvtárak áthelyezése a linuxban (mv parancs)
A fájlok és könyvtárak mozgatása az egyik legalapvetőbb feladat, amelyet gyakran meg kell tenni egy Linux rendszeren. Ebben az oktatóanyagban elmagyarázzuk, hogyan lehet az mv parancsot használni a fájlok és könyvtárak áthelyezéséhez.